és más nyalánkságok....


Vendégkönyv

Dátum: 2017.08.07

Feladó: Dalma

Tárgy: koszi

Annyira imadom a receptjeidet! Meg soha, egyetlenegyszer sem csalodtam, pedig mar sokat kiprobaltam kozuluk :) Mindig mindenbol annyi kell, amennyit megadsz, es tokeletes finomsagok kerulhetnek az asztalra :) Koszonom, hogy vagy, hogy oromet okozol nekunk a receptjeiddel! Meg kerunk sokat, nagyon sokat :)
Tovabbi minden jot kivanok: Dalma

—————

Dátum: 2017.02.04

Feladó: Fülöp Ágnes

Tárgy: Gratulálok

Kedves Ildi!
Apróséfes receptjeid elvarázsoltak, szinte az összeset kipróbáltam, és nagyon bejöttek. Olyannyira, hogy anyukám is "hívőd" lett, most felváltva versengünk, hogy ki melyik receptedet valósítja meg előbb :-) Én korábban nem szerettem sütni, de Te ehhez is meghoztad a kedvem. Nagyon szeretem, amit csinálsz, élvezet minden recepted :-).
Ági

—————

Dátum: 2016.12.18

Feladó: Sgimesi

Tárgy: Apróséf értékelés

Szia Kedves Ildikó!
Az apróséfre feltöltött recepted, sajtos, tejfölös csirkemell értékelését sajnos elbénáztam és fogalmam sincs, hogy miképpen tudom megváltoztatni. Azért bánt a dolog, mert valójában egy általunk nagyon kedvelt recepről van szó és a megérdemelt 5 csillag helyett 3-at sikerült egy rosz mozdulattal adnom. Sajnálom, mert nem ez volt amit akartam.
Üdv. Gimesi Sándor

—————

Dátum: 2016.08.30

Feladó: Szabó Erika

Tárgy: Köszönet

Szia! A sütés-főzéshez eddig csak a lelkesedésem volt meg kevés siker élménnyel. Amióta rátalàltam a receptjeidre ez teljesen megváltozott. A lelkesedéshez most már sok siker is párosul. Egy éves a kisfiam, főleg miatta keresgéltem a recepteket. Neki finom falat, nekem kikapcsolódás! Köszönöm szépen!!!

—————

Dátum: 2015.03.27

Feladó: Hősi Mónika (Németh Mónika Némó)

Tárgy: Gratula

Szia Ildi! Évfolyamtársak voltunk általánosban,bár sok kapcsolatunk nem igazán volt.Ez főként annak is köszönhető, hogy kistinédzserként ostoba liba voltam- és A osztályosként a B-sek kerülendők voltak:-( (Kivéve Kovács Tibit, akit Szalai Zsuzsival együtt nagyon kedveltünk és az általános után is sokáig együtt mászkáltunk vele ide-oda.) Szóval a blogodra lelve megdöbbentem, micsoda tehetséged van a sütés-főzéshez- a sárga irigységtől májbeteg kinézetem lett szerintem.:-D Bevallom ,én utálok főzni,de muszáj, mert nekem is 4 gyerekem van. A sütijeid annyira szemkápráztatók, hogy a sütéshez kedvet csináltál-(pedig a sütés sem tartozott a legkedvesebb elfoglaltságaim közé eddig) Ezeket egyszerűen ki kell próbálnom! A családodnak erőt kívánok a megpróbáltatáshoz és csodát-hogy ne legyen igazuk az orvosoknak és igenis gyógyuljon meg a pici! Megkérdezhetem indiszkréten a betegség nevét? A jóindulatú daganatok sajnos engem is szívatnak-de nekem felnőttként,18-19 évesen kezdődött.Minden jót nektek! Üdv: Némó

—————

Dátum: 2015.04.05

Feladó: Ildikó

Tárgy: Re:Gratula

Szia Móni!
Hát igen azok az idők érdekesek voltak amik mentek A és B között, de hát azt hiszem ez ma is így megy néhol. ;) És felnőttként meg rájövünk hogy mekkora és mennyi butaságot csináltunk gyerekként. :) Köszi amit írtál, nagyon örültem soraidnak. Igazából nem tartom magam tehetségesnek, csak sütök, főzök a családnak, szeretek is ezzel bíbelődni, és terápiának is nagyon jó. ;) És hát el is pusztítják mindig főzni úgyis kell. :) "Neurofibroma" ami tökmagnak van sajnos, meglátjuk, a remény hal meg utoljára, és bízom benne, hogy talán kint jobb ellátást kap mint itthon. Pár hónap és kintről írom a blogom már. :) Szép húsvétot kívánok nektek. Üdv. Ildikó

—————

Dátum: 2015.04.07

Feladó: Németh Móni

Tárgy: Re:Re:Gratula

Szia! Köszi a választ:-) Nyugodtan tartsd magad tehetségesnek! Hatalmas érzéked van a "konyhához" és ebből a képességedből akár nagy pénzt is csinálhatsz külföldön,anélkül, hogy hülyére dolgoznád magad! És ehhez elég 1-2 féle étel.Vétek lenne nem kihasználnod!!A finom kaját, sütit bárhol eladhatod! Nagyon remélem,hogy ráfókuszálsz erre odakint és igazam lesz! Fiam, volt ovistársának is asszem ez a betegsége sajnos, mint a te picurodnak.Franc esne az ilyen nyavajákba!Csak azt tudja az ember csinálni, hogy kétpofára eszi a C-vitamint, D-vitamint,meg a szelént és reménykedik.:-( Én akromegáliás vagyok,(illetve lehet,hogy MEN1 szindrómás, de ezt nem akartam még konkrétan megtudni) de a betegség sok-sok tünetét nem produkálom-a dokinőm csodálatára.Próbálom nem hagyni uralkodni a betegséget-kisebb-közepesebb sikerrel.Szóval, ne vedd szentírásnak a dokik,illetve a net leírásait, mert nem tuti egyik sem.A "sosem adom fel" hozzáállás, és a te szereteted, családé, hatalmas dolgokra képes!20 éves lányom sem óhajt visszajönni osztrákoktól-"köszönjük fidesz és a többi" :-((Ősszel ott akar majd egyetemre járni is.Irigylem a bátorságotokat, szívem szerint én is húznék innen a fenébe.Kovács Tibi is kint van, ha jól tudom.Sok sikert és sok csodát nektek odakint is.Könyörgöm, süsd-főzd magad milliomosra!! :-D

—————

Dátum: 2015.04.12

Feladó: Ildikó

Tárgy: Re:Re:Re:Gratula

Szia. Nagyon tetszett amit írtál, köszönöm, jó kedvre derítettél vele. :D Igazából hülyére dolgoznám magam, ha lehetne itthon. De hát nekem ez nem megy sajna. Lehetőség azt hiszem nem csak én számomra nincs. (Igen köszönhetjük ezt mindenkinek aki odafent van) ;) Hogy kint mi lesz, mit hoz a jövő meglátjuk, minden esetre bizakodó vagyok tele pozitív gondolattal. ;) Nem vágyok sokra, mindössze ara, hogy megéljünk rendesen, és na azon kattogjon az ember hogyan is leszünk hó vége felé. ;) Szomorú de azt hiszem nem vagyok ezzel a gondolkodással egyedül. :) Mikr a facebook oldalamon kiírtam tökmagról a dolgokat akkor rengeteg pozitív hozzászólást és üzenetet kaptak, pár napig csak sírtam míg olvastam őket, ugyanakkor nagyon sokat segített abban, hogy pozitívan gondolkodjak erről az egészről és megtanított arra, hogy ne olvassam mit ír a net, megvárom mit hoz a jövő, hisz tenni úgyse tudok ellene, ráérek akkor foglalkozni a problémával ha majd adódik, addig már nem agyalok ezen. Ezt osztották odafentről, ezzel kell ÉLNI, és igazából pont ez a lényeg. ÉLNI hogy ne szenvedjünk hiányt, hogy élvezzük ami van. ;) Te se kattogj, tudom, hogy nehéz de ha kellek akár csak beszélni róla. (nem itt, de fészen bármikor ott vagyok) Gyakorlatilag ott élek. :D Ha fent vagy nyugodtan be s jelölhetsz. ;) (Amúgy is kerestünk nemrég mindenkit, mert szó volt osztálytaliról) Igen vannak páran kint sz osztályokból. Azt lehet egyszer te is mész a lányod után. ;) Mi elküldtük Amerikába a nagylányt (22 éves) Majd onnan németbe volt anyuméknál, és most itthon, de szerelmes és nagyon. :) Majd meglátjuk ők mikor jönnek utánunk. :)
Puszi Ildikó

—————

Dátum: 2014.12.21

Feladó: Reka

Tárgy: Reka

Kellemes Karacsonyi unnepeket es Buek!Reka:-)

—————

Dátum: 2014.12.22

Feladó: Ildikó

Tárgy: Re:Reka

Kedves Réka! Nagyon szépen köszönöm, és én is nagyon boldog, békés karácsonyt kívánok. Üdv. Ildikó

—————